Egy börtönszerű helyen vagyok, vagyis inkább egy nagy épületrendszerben, ahol az emebrek egy másik fajt, földönkívülieket tartanak fogva. A földönkívüliek állnak a jó oldalon, nekik szeretnék segíteni. Szabadon közlekedhetnek a nekik lezárt területeken, viszont ők a fizikai világon túl, egy másik dimenzióban, közös gondolati térben "élnek", ott tudnak létrehozni dolgokat, közvetlenebbül kapcsolatba lépni egymással, szóval a fizikai világ csak kb 25%-nyi fontosságú. Viszont ezt a teret az emberek direkt zavarják, árnyékolják, ezért nem tudnak oda kapcsolódni, ezért most honvágyuk van. Egy kocka alakú vaskalitkában láncokon lóg egy férfi, akit ezek a dolgok nem akadályoznak, inkább csak így néz ki. Ő lenne a segítőm, valahogy ő segítene nekem innen elmenekülni, mert nekem van valami olyan tudásom, amit az emberek meg akarnak szerezni. De valahogy a beszélgetésünk közben megjelenik egy női kéz, amin egy vékony kígyó tekereg, és ez a kígyó megszerzi belőlem ezt a tudást, és elájulok. A földönkívülieknél egy terem közepén van egy kijelző, egy vékony, széles monitor, ami az ő közös gondolati terük, világuk állapotát mutajta, és ezen a teljes kék csík félig pirosra vált, tehát valaki behatolt az ő terükbe, amit most sajnos nem tudnak megvédeni, mivel most le vannak árnyékolva, nem tudnak oda bejutni. Oda kerülök, ahol az emberek a tőlem megszerzett információt kezdik vizsgálni. Egy laptopból vetítenek a falra valamit, próbálok a fénybe állni, hogy ne lássák rednesen, ezzel is késleltetve a dolgokat. Valami olyasmiről beszélnek, hogy ezzel a megszerzett dologgal, képlettel végtelen dimenziójú tereket tudnak majd szimulálni. Furcsállom, hogy akkor most ezért ment ez az egész dolog? Mert a matematikában a mátrixokkal ezek a dolgok megoldhatóak, és nem értem, hogy erről ők még nem hallottak, vagy ez miben más? Úgyhogy összezavarodok, és felébredek.
Egy temetés előkészületeinél vagyok, ahol majd a halottat elégetik, azért, hogyha a lelkének eddig nem sikerült elhagynia a testét, akkor most, a 15. napon, a test elégetésével biztosan sikerül majd neki. Az égetés egy asztalnyi méretű, téglalap alakú, kb 130 centi magasan felfalazott "vályú" felett lesz, amiben homok van, és a homokba japán írásjelek vannak írva. Két hosszabb fát fektetnek majd erre a vályúra, és majd arra építik a máglyát, és a homokba majd csak a hamu fog hullani.
Egy művelt mezőgazdasági területen vagyok, ahol derékig érő növényeket termelnek, egy férfi gondozza őket, meg egy gyerek is játszik itt. Egyébként ez egy gyógynövényfajta, aminek a nevét is mondják, csak elfelejtem, de megfázásra jó (éppen meg is vagyok fázva). Befutok a növények közé, ami jó érzés, és kicsit repülök is felettük. Aztán egy learatott részen sétálok, amikor gondolok valamire, vagy jön egy érzés, és azt veszem észre, hogy ezt az érzést, vagy gondolati mintát már ismerem, és azonnal rájövök, hogy álmodok. Szóval tudom, hogy egy álomban vagyok, de nem jut eszembe semmi, amit csinálnék, amit átélnék, ezért lassan felébredek.
