HTML

Álmok

Az álmaimat írom le, hogy ne felejtsem el őket. Meg kíváncsi vagyok, másokat érdekelnek-e mások álmai?

Friss topikok

  • hanaura: Hű, ez elég veszélyes lehetett!:))) (2011.05.13. 03:25) Téridő
  • Lunaris777: Ismerős hangulat. Én ilyenkor azon szoktam filózni, hogy kéne valamit kezdeni az újonnan jött krea... (2011.02.28. 15:38) Szeg
  • hanaura: Akkor a "felébredő trükk" végül már majdnem egy tudatos álom volt, nem? Mondjuk ahogy lejött, nem ... (2010.10.31. 14:59) Paralízis
  • hanaura: Hmm, igen, erről többen így is számolnak be:) Egyébként rengeteg különféle "álom-technika" van, en... (2010.09.11. 16:35) Calea
  • hanaura: Hmm, igen, sőt erről olvastam is egy könyvben, hogy még tudományos szempontból is egészen hasonlóa... (2010.09.04. 14:17) Tej

Linkblog

Zombi

2010.07.27. 18:56 Álomvadász

Egy kicsit szűk utcában vagyok, a falak szürkések, kormosak, koszosak, és az út közepén, hosszan asztalok vannak. Az egyiknél anyám főz, egy újságban lévő receptről, és sorolja, hogy épp mit tesz bele az ételbe. Mikor azt mondja, hogy meszkalin, megkérdezem tőle, hogy mit mondott, talán csak rosszul értettem. Erre újra mondja, hogy meszkalin. Kérdezem tőle, hogy tudja-e, hogy mi az? Azt mondja, igen, de csak egy keveset tesz bele. Mérges leszek, és kérdezem tőle, hogy minek az bele? Mondja, hogy azért, mert kicsit izgattottá teszi az embert, ezért teszik bele ebbe a kajába, ami vagy testépítéshez való cucc, vagy fogyáshoz, és ez által égeti a zsírt, fogyaszt. Elég idegesen mondom neki, hogy ez egy baromság, ez csak egy módja annak, hogy valaki észrevétlenül tegye tönkre magát ezekkel a kis dózisokkal. Aztán már egy kicsit arrébb, egy lakás bejáratának a lépcsőjén ülve, már higgadtabban kérdezem tőle, hogy az ibogaint ismeri-e? Azt nem ismeri. Mondom neki, hogy azt viszont használják kis mennyiségben is, amikor vadászni mennek, hogy a tágabb pupillával jobban lássanak a sötétben, és tovább tudjanak mozdulatlanul várakozni (erről egyébként a valóságban tényleg olvastam). Aztán arrébb megyek, egy szélesebb lépcsőhöz, ahol sok ember várakozik, és én is várok valamire. Valaki bökdösi a hátamat, ezért megfordulok, és egy tizenésves cigánygyerek van mögöttem, késsel a kezében, meg mellette egy nála magasabb, idősebb, ő is késsel. Mondják, hogy adjam oda a pénzem. Az ijedtség miatt hátrébb lépek, de a mögöttem lévő embereknél is kés van, ők is ellenem vannak. A nagy ijedtségben felkeveredek a tömeg tetejére, úgy, mintha ők tartanának. Oda is adnám a pénzemet, mert tudom, hogy így van a legnagyobb esélyem arra, hogy túléljem a dolgot, de hiába keresgélek a zsebemben pénzt, ott a tömeg tetején, nincs nálam semmi. Nem tudom, mit tegyek, mert biztos nem fogják elhinni, hogy nincs nálam semmi, azt fogják gondolni, hogy hazudok, és ezért majd biztos megkéselnek.

Át is csúszok a következő helyszínre. Egy ovális asztal körül ülnek többen, olyan, mint egy városházi gyűlés, és a sarokban ott van az a két cigány, aki késelni akart, de nem tudom, hogy most őket ítélik el, vagy mi történik. Aztán egyszer csak mindenki eltűnik a teremből, csak egy cigány képviselő marad velem szemben, és nagyon buta, igénytelen, üvöltős hangon kezd el beszélni valamiről, igazán nem is értem, ilyen képességekkel hogyan kerülhetett ide, aztán azt veszem észre, hogy tisztul a beszéde, már érthetőbb szavakat mond, és az elején az a furcsa stílus inkább csak azért volt, mert valami viccet mesélt. Egyébként nem értem, mit mond, nem tudom értelmezni a szavakat.

Egy erdei úton ülök, és egy focilabdát próbálok felfújni, de valahogy furcsán fújódik fel, mert egy dudor keletkezik rajta, és azt a dudort kell erősen megnyomni, hogy a labda belsejébe kerüljön a levegő. Többen is vagyunk, kb tízen, ismerősökkel, ők valami mást csinálnak, talán csak várják, hogy focizzunk. Aztán valami rosszat csinálhattak, mert jön egy erdész, aki nagyon megszidja őket, aki tud, az el is menekül előle. Egyedül maradok, próbálok elbújni, remélem, hogy nem talál meg az erdész. Ahogy egy fa tövében ülök, találok öt feldamilozott horgot, amik beleakadnak a tenyerembe, azokat próbálom kiszedni, de igazán nem sikerül. Aztán eszembe jutnak a többiek, és én is elkezdek futni egy keskeny, oldalról növényekkel benőtt úton. Valamennyire beérem őket, egy futó hátizsákos valakit már látok, de félhomály van, és egyre kevésbé látok, egyre pixelesebb kezd lenni a kép, és el is esek, elkezdek csúszni egy lejtőn, de sikerül megkapaszkodnom pár fűcsomóban, és visszajutok az útra, de most már világos van, és nem is az erdőben vagyok, hanem egy acélfal mellett, és a fal melletti keskeny útról, az útba épített égőktől van világos. Olyan, mint egy hajó, aminek az alját ki lehet nyitni, és így szabadulnak meg dolgoktól, és épp kinyitották, azért estem le majdnem. Aztán kívülről látom ezt a hajót, ami akkora, mint egy konténerszállító hajó, de a konténerek helyett szobák vannak rajta, mert mivel éjszaka van, látszanak a kivilágított szobák. Kicsit zavarosnak tűnik, hogy egy személyszállító hajó miért végez szemétszállítási munkákat is, de igazán nincs időm gondolkodni, mert már két társammal, vegyvédelmi ruhában megyünk ajtókon keresztül valahova. Rájövök, hogy megtévesztésből dobtak ki valamit, mintha meg akarnák semmisíteni, de közben minket küldenek, hogy valamit szerezzünk meg róla. Úgy tűnik, mintha egy másik hajót süllyesztettek, dobtak volna ki, és most ebben a süllyedő hajóban megyünk valamiért. A hajó üres, csak a víz kezd befolyni. Pár folyosón keresztül eljutunk egy konditerembe, ahol levesszük a fejünkről a ruhát, hogy jobban lássunk, és az egyik társunk egy kis kézi, zseblámpa méretű valamivel rávilágít az egyik kondigépre, és azt mondja, hogy ez az, megtaláltuk, ebbe van beépítve az a valami, ami miatt jöttünk. Gyakorlott mozdulattal csavarozza szét a gépet, az egyik darabját, egy kb méteres vasat ad az egyik társunknak, egyet nekem, magának meg kiszed egy tégla méretű valamit, de azt mondja, hogy ez vérzik. Gondolom, hogy ez nem jelent jót, talán későn jöttünk, vagy rosszul lett kiszedve, vagy hibás az a valami, ezért visszacipzározom a ruhának a sisak részét, amit levettem, hogy ne érintkezzek a környezet levegőjével. Jól is teszem, mert a szerelő srácon furcsa hatások mutatkoznak, a hasa megnőtt, és a combja közepéig lóg le, és lilás színű, vastag erekkel, mintha kb 50 liter vizet megivott volna, olyan. Szerencsére nem zavarja, talán lehet rajta segíteni, vagy már nem lehet, és azért nyugodt, a küldetésünk fontosabb. Elindulunk vissza, de az egyik lépcsőfeljáróból emberek jönnek felénk, lassan lépkednek, és mind egyformák, öltönyben vannak, mintha zombik lennének. Hadonászok feléjük a vascsővel, amit kiszereltünk, de nem tudom őket megütni, nem érek el addig. Másik irányba próbálunk menni, de már nem emlékszek a pontos úvonalra, amin jöttünk, és rossz irányba megyünk. Egy lépcső tetején állunk, de a lépcső aljától már jönnek ezek az ugyanolyan emberek, vagy inkább zombik. Közelednek felénk, és úgy döntök, hogy megtámadom őket, rosszabb már nem lehet, mert úgy tűnik, kifutottunk az időből, már túl mélyre süllyedt a hajó, amiben vagyunk, és nagyon körülvettek minket, ezért a lépcsőn felljövő, hozzám legközelebb álló zombi fejére akarok ráugrani, aki másképp néz ki, mint a többi, mert néger, és összeszabdalt, kopasz feje van, olyan mint Seal. Szóval ugrok a feje felé, de nem érek oda, mert a félelem miatt felébredek.

Egy általános iskolai osztálytárs csajjal megyünk fel hozzá, egy panelházba, de furcsa a közlekedés, mert olyan csöveken csúszkálunk a szintek között, mint a tűzoltók. És ezek a csövek mások lakásaiban vannak, szóval csak úgy a szoba közepén ott van egy cső, körülötte meg rendesen a szoba, meg az emberek élik az életüket. Kérdezem is a csajtól, hogy nem zavarja-e az embereket, hogy csak úgy idegenek mászkálnak a lakásukban, de azt mondja, hogy nem, megszokták már.

Szólj hozzá!

Címkék: zombi cső meszkalin

A bejegyzés trackback címe:

https://alomvadasz.blog.hu/api/trackback/id/tr12180565

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.