HTML

Álmok

Az álmaimat írom le, hogy ne felejtsem el őket. Meg kíváncsi vagyok, másokat érdekelnek-e mások álmai?

Friss topikok

  • hanaura: Hű, ez elég veszélyes lehetett!:))) (2011.05.13. 03:25) Téridő
  • Lunaris777: Ismerős hangulat. Én ilyenkor azon szoktam filózni, hogy kéne valamit kezdeni az újonnan jött krea... (2011.02.28. 15:38) Szeg
  • hanaura: Akkor a "felébredő trükk" végül már majdnem egy tudatos álom volt, nem? Mondjuk ahogy lejött, nem ... (2010.10.31. 14:59) Paralízis
  • hanaura: Hmm, igen, erről többen így is számolnak be:) Egyébként rengeteg különféle "álom-technika" van, en... (2010.09.11. 16:35) Calea
  • hanaura: Hmm, igen, sőt erről olvastam is egy könyvben, hogy még tudományos szempontból is egészen hasonlóa... (2010.09.04. 14:17) Tej

Linkblog

Kislány

2011.12.16. 21:00 Álomvadász

Világvége után vagyunk, egy nyílt, füves területen. Kb 8-an vagyunk egy kis csoportban emberek, akik mind elég nyugodtak. Távolabb oroszlánok esznek dögöket, másik oroszlánok hulláit, vagy más állatokat, pontosan nem tudom, de amúgy zombi-oroszlánoknak tűnnek, furcsa a szemük. Az egyik közelébe megyek, ő eszik közben, én meg nézem. Tudom, hogy csak idő kérdése, és amikor elfogynak a dögök, akkor majd hozzánk is odaérnek. Tudom, hogy nincs okunk nyugodtnak lenni, és érzem, hogy kezdek megéhezni, szóval előbb utóbb úgyis tennünk kell valamit. Gondolom, hogy talán felmegyek a nem mesze lévő stonehenge tetejére, a kövekre, az oroszlánok úgysem tudnak felmászni, de akkor meg fenn halnék éhen, nem sok értelme lenne. Van egy barlang is, ahova egy kislány meg egy idősebb férfi bemennek, hátha találnak valami élelmet, stb. Mi kívülről olvassuk a történetüket egy szerepjáték könyvben. Egy ellenséghez érnek, de a dobásaik alacsonyabbak, mint az ellenségé, ezért meghalnak. A dolog tanulsága az, hogy nem mindig erényesnek, jónak, stb kell lenni, van amikor egyszerűen nagyobbnak kell lenni: a nagyobb bekebelezi a kisebbet. Kicsit szomorkodunk a haláluk miatt, aztán egy régi múzeum vagy kastélyszerű épületben vagyok. Egy idősebb, vékony férfi olvassa tovább ezt a történetet a kezében lévő könyvből, vagy újra éleszti, teremti ezt a kislányt. A lényeg, hogy itt van ez a kislány, és elindul valami felé, egyenesen elkezd kimenni a teremből, folyosókon át, hosszan, egyenesen, közben a jobb kezében maga elé tartott kis bábura koncentrál, és érezni lehet, hogy a kislányban hatalmas erő van, és az a bábu a kezében valami erőtárgy, abból is erő jön. Tehát megállíthatatlanul megy előre, bár senki sem akarja megállítani, még ez a férfi sem, aki megidézte, sőt, mivel szinte oda se figyel a lányra, ezzel biztatja, hogy jó irányba halad, menjen csak. A következő jelenetben már én irányítom a kislányt, már én vagyok az. Egy lift felé megyek, be is szállok. Ezek a liftek sűrített levegővel mennek, egy széles műanyag csőbe kell belépni, és úgy visz fel, ezért elég nagy szél van. Felfelé indul a lift, mert a központból aki irányítja arra indítja el, de aztán eszembe jut, hogy valami vallási akárkinek a sírjához megyek, azt meg biztos nem fenn temették el, hanem a földszinten, szóval lefelé indulok. Legalulra nem jár a lift, meg eléggé őrzik is azt a területet, főleg gyerekként egyedül tilos oda menni, ezért egy szinttel feljebb kiszállok, és valahogy a falon lévő tévékbe kapaszkodva mászok le. Itt már vannak turisták is, próbálok elvegyülni, de félek, hogy kiszúrnak. Egyébként mindenki ennek a részlegnek, templomnak a megnyitására jön, de nekem még ez előtt oda kell érnem valami miatt elsőként kell tudnom bejutni oda. Nagyjából átjutok az emberek között, és bemegyek arra a részre, ami el van zárva az emberektől, ide már tényleg nem szabadna bejönni. Tovább megyek, még egy szűk helyen kell átjutnom, de ott is biztonságiak állnak, de felkiáltok, hogy tűz van, és mutatok balra, és mindenki odanéz, és én addig elmegyek mellettük. Valaki észrevesz, és elkezdek futni, és ő is fut, de még épp időben, elsőként jutok be a templomba. Elérem a célt.

Ami érdekes, hogy az egész olyan volt, mintha egy fantasy filmben lettem volna, kb előre lehetett tudni, hogy győzni fogok, de azért voltak izgalmak is.

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: oroszlán zombi kislány stonehenge

Kábel

2011.12.14. 20:54 Álomvadász

 

Egyik barátommal megyünk egy másikhoz, egy szőlőhegy jellegű helyen találkozunk, zöld vaskerítés, kisebb családi ház. Akihez mentünk, annak hosszabb haja volt, és látszott, hogy most lett befestve feketére, de ennek ellenére voltak benne ősz szálak, ami furcsa volt. Kiültünk a kertbe, és arról kezdtem el beszélni, hogy én hogyan kezelem, meg integrálom a nehezebb élményeimet. A módszer lényege kb az, hogy csinálok magamról egy „biztonsági mentést”, megkeresek egy olyan pontot magamban, a személyiségemben, amiről biztosan tudom, hogy eddig működött, és eddig teljesnek éreztem, és ebben a pontban végletekig megbízok. Aztán ha megvan ez a pont, akkor utána nyugodtan kísérletezhetek az élmények értelmezésével, kipróbálhatok irányokat, másképp súlyozhatok dolgokat, stb, aztán először virtuálisan hozzáillesztem a „mentett” változathoz, és ha összeillik, akkor a részemmé teszem, a többi irányt bezárom, és utána arra tudok tovább menni. Olyasmi, mint a fára mászáskor ahogyan a súlypontomat kezelem. Az álomban mindezt csukott szemmel mondtam el, mert nagyon befelé kellett figyelnem, hogy pontosan el tudjam mondani ezt a dolgot, közben a levegőbe jeleket rajzoltam, hogy jobban tudjam követni magam, meg jobban át tudjam adni. Közben arra gondoltam, hogy ez kívülről csak ilyen színészkedésnek tűnhet, a csukott szem meg a levegőbe rajzolás, de mások véleményénél fontosabb volt, hogy magamnak pontosan meg tudjam fogalmazni ezt a dolgot. Ez sikerült is, és kinyitottam a szemem, és örültem, de közben tudtam, hogy ez csak egy módszer, az én módszerem, és nem egy végső, mindenkinél működő valami, nem egy univerzális, végső módszer. Aztán megszólalt az a barátom akivel mentem, és amit mondott, az lenne az egész történet kulcsmondata, mert más volt a szóhasználat, mint általában, meg az a nagyon mély többértelműsége volt a mondatnak, amivel csak álmokban szoktam találkozni. De annak ellenére, hogy az álom után felébredtem, és többször elismételtem a mondatot, reggelre mintha elfelejtettem volna,vagy csak a mögöttes erő nem volt már meg. Szóval ott ülök, és azt mondja: „ A tekintet tökéletes felsőbbrendűsége”. Hirtelen azt hiszem, mintha nekem mondaná, hogy én ülök ott úgy, meg úgy nézek, mintha felsőbbrendű lennék, pedig tudom, hogy az elmondott módszerem leginkább csak nekem szól, másnak más jön be, stb, és akkor oldalra nézek, oda, ahova a barátom is néz, és ott van egy buddha szobor, meg egy japán, vagy kínai sárkány szobra, vékony, kígyószerű test, bajusz, stb, és a kígyónak apró szeme van, és csukva van. És ekkor értem meg a mondat lényegét, hogy a tekintet, figyelem befelé fordításával lehet feljebb jutni, magamnál felsőbbrendűvé válni, és maga a cselekvés, a befelé tekintés a tökéletes módszer, előbb belül kell biztos pontokat létrehozni, utána lehet csak kifelé menni. Amúgy a szobroknak is más színe van, mint a környező tárgyaknak. Az ilyen színű tárgyak is ugyanabból a mélységből jönnek, ahonnan azok a ritka mondatok. Aztán más különös nem történik.

 

 

Egy másik álom erről az éjjelről, ami elég furcsa volt. Egy teremben kb kilenc ember ül, hárman egy sorban, egymástól másfél méterre, és én ülök a középső sor közepén. Valamilyen vörös, hússzerű kábellel, vagy a nyelvükkel kapcsolódnak hozzám. A mögöttem lévőhöz megyek, és leválasztom magamról. Fizikailag fáj a dolog, olyasmi, mint amikor mondjuk disznóvágáskor a zsírról választom le a bőrt, vagy a zsírról a húst, kézzel, furcsa érzés. Sikerül leválasztanom magamról, és akkor elkezd beszélni. Kezdek örülni, hogy majd valami fontos dolgot tudok majd meg, mert jelentőségteljesen kezd el beszélni, de ahogy elkezd beszélni, egy másik is megszólal, és azt mondja, hogy azért, mert valamit nehézségek árán értem el, ne gondoljam azt, hogy amit kapok, az igazi lesz. Aki most beszélt, az kék ruhában van, és úgy tűnik, a jó oldalon áll, a másik, akiről lefejtettem magam az sárgában van, és ahogy körülnézek, látom, hogy a többi is sárga meg kék ruhában van. A teremben a falak mellett is ülnek, róluk is lefejtem ezeket a „kábeleket”, de egyre kevésbé fáj, kevésbé kellemetlen.

 

 

A területünket akarjuk megvédeni, ami körül van véve egy betonfallal. Terminator-szerű gépek támadnak minket. Védekezünk, vagyis bízunk a falakban, hogy elég erősek. Úgy érzem mi vagyunk a vesztes, gyenge oldalon. De igazán nem tudom, mitől lennénk gyengébbek náluk. Úgy érzem, hagyni kéne, hogy bejöjjenek, mert csak akkor tudjuk meg, hogy igazából ki ellen, miért, hogyan kell védekezni. Kicsit paradox dolog, de amíg nem tudjuk, mi ellen kell védekezni, addig azt sem fogjuk tudni, hogyan védekezzünk. Ezért hagyjuk, hogy az egyik áttörje a falat, és bejön egy kb 5 méter magas robot. Csak néz, és mi is nézzük, megmutatjuk neki, hogy nekünk mink van, mi milyen irányban tudunk védekezni, és akkor el tudja dönteni, akar-e még támadni. Van egy kb ajtónyi méretű anyagunk, ami acélszerű tulajdonságokkal rendelkezik, de nagyon hajlékony, könnyen félbe lehet hajlítani, és utána visszanyeri az eredeti formáját. Biztatom, hogy nyomja össze, leginkább azért, mert még nem láttam ilyen anyagot, ilyen tulajdonságot. Összenyomja, és látok olyat :).

 

Szólj hozzá!

Címkék: lemez kábel terminátor sárkány

Kerék

2011.08.05. 22:08 Álomvadász

Egy út szélén állok, pár emberrel, és az úton egy biciklis megy el, de nagyon furcsán megy, hátrafelé is ugyanúgy tud menni, mint előre, a mozgása eléggé ellentmond a fizikának, ezért vicces amit csinál, aztán hátrafelé teker, és nekimegy a mellettünk lévő padnak vagy valaminek, és eltörik a kereke, a felni eltörik. Ez is viccesen néz ki, mert nem így törnek el a dolgok. Aztán az útról lemegyünk egy lejtőn, egy lejjebb lévő részre. Ez a lejtő kavicsos, vagy homokos, meg elég meredek is, ezért leginkább csak csúszok lefelé, de nem esek el. A többiek egy lankásabb részen mentek le, én a meredekebben egyedül, de nem tudom miért. Aztán bemegyek egy házba, és látom, hogy a jobb combomon, a belső részén nincs bőr, kilátszik a hús, egy elég nagy, kb 30*20 centis részen, kicsit aggódok, mert jó lenne csinálni vele valamit.

Egy erdőben vagyunk, és egy férfi kezében van egy szerteágazó, ágszerű növény, amit elszív, vagy felhasznál, és azt mondja, hogy olyan hatása van, mint a fűnek. Azon kezdek el nevetni, hogy a fű miért lenne egy etalon, vagy sablon, miért ahhoz kéne viszonyítani bármit is? A környezetem furcsa lesz, nem tudom igazán hol vagyok, nem tudok rendesen fókuszálni, mintha több rétegű térben lennék, és ezek között mozgok.

 

A nappalinkban vagyunk, de szerintem ez nem a mi házunk, csak úgy néz ki. Ki akarjuk rabolni, a falon lévő kép mögött van valami, ami kell nekünk. Le is vesszük a képet, és végül is a képet szétvágjuk, és abban van a "kincs", sok, egyforma karóra van benne. Ketten hangoskodnak, összevesznek valamin, de próbálom csitítani őket, de nem sikerül. Észreveszik, hogy itt vagyunk, lebukunk, de azért még kimegyek az ablakon az utcára, és próbálok elmenekülni.

Szólj hozzá!

Címkék: óra kerék seb

Háromszög

2011.08.01. 23:08 Álomvadász

Egy elég nagy akvárium van előttem egy szobában. Az akváriumban csigák vannak, amiket a mellettem lévő ember dobál, egymáshoz dobja a csigákat, ez nem tetszik nekem, sajnálom őket. Más is van a vízben, egy gyík vagy kígyószerű, kicsi, kb 10 centis, százlábú szerű lény, ami barátságosnak tűnik, de különösebben nem foglalkoztat. Viszont kis idő múlva megint az akváriumra nézek, és ezek a gyíkszerű lények összekapcsolódnak, egy kb 70 centi átmérőjű, 20 centi széles körré, ami kissé meg van nyomva, háromszögre van formálva, kissé domború oldalakkal. Az oldalaiból, meg a hátuljából csápok nőnek ki, de persze azok is egyedi lények, és azokkal tudja mozgatni magát. Érdekes, ahogy egy struktúra szerint összeállnak, épp ezért geometriai mintákat, fraktálokat szeretnék látni az oldalán, de csak műszaki rajz szerű, színes mintákat látok, amik folyamatosan változnak. Kicsit csalódott vagyok, de azért így is nagyon jól néz ki.

Szólj hozzá!

Címkék: lények vízi

Ujjak

2011.06.10. 22:16 Álomvadász

Megyek az utcán, elég sok ember van még kinn rajtam kívül, kerülgetni kell őket. Aztán egyszer csak mindenki lefekszik a földre, és én is lefekszem. Aztán úgy döntök, hogy nem csinálom azt, amit ők, nem követem őket, nem fekszem tovább, hanem felállok. Látom, hogy páran szintén felálltak. Megyek tovább az utamon, lépkedek át az embereken. A kezeimre nézek, és látom, hogy öt helyett kb 8 ujj van egy kezemen. Kicsit furcsának tűnik, de mondom ha már furcsa, akkor legyen még furcsább, és az ujjaim megnyúlnak, csavarodnak, és színesek lesznek, jól néz ki.

Szólj hozzá!

Címkék: hosszú ujjak csavarodás

Csónak

2011.06.10. 22:00 Álomvadász

Egy nő motorcsónakkal megy egy folyón, van nála egy láda is, amiben barbi babák, meg plüss állatok vannak. Akinek nincs elég pénze arra, hogy saját maga utazzon, az el tudja küldeni a kedvenc valamijét, játékát, stb, hogy az utazzon helyette, így legalább utazik valaki. A nőnek ez a foglalkozása, játékokat visz nyaralni. De kicsit hanyagul csinálja a munkáját, mert úgy kéne a szerződés szerint, hogy kirakja őket, hogy lássák az utat, stb, de ő ezt nem teszi. Aztán zátonyra fut a csónakkal. A vízirendőrök kimentik, de az okozott, meg a csónakban keletkezett károkat a biztosító sem akarja kifizetni, meg a város sem, valamilyen határidőkre hivatkozva, hogy ez az egyiknek még nem a hatásköre, a másiknak meg már nem.

Szólj hozzá!

Címkék: plüss barbi csónak

Téridő

2011.03.22. 23:47 Álomvadász

Az előszobában állunk, és egy kézi, hajtányos fúróval egy lyukat fúrunk a téridőbe. A levegőben van is egy lyuk, ami 1903-ba vezet, kb egy centi átmérőjű lyuk, és átlátni a túloldalra. Egyébként húgom akar visszamenni az időben, kirándulni akar oda, vagyis már ott is van, apám meg jajgat, mintha kb húgom meghalt volna, de közben nem érti, ez hogy lehet, utazni oda, az időben, meg minden. Én sem értem, hogyan lehet, de mivel van, ezért elfogadom, nyugi van.

1 komment

Címkék: időutazás fúró

Tudatos

2011.03.18. 18:15 Álomvadász

Egy panelház első emeletén, egy szobában vagyok. Találok egy füzetet, leülök egy kanapéra, és elkezdem lapozgatni a füzetet. Az egyik oldalon egy beszélgetést találok, irc-ről van bemásolva, de kézzel van leírva, alig olvasható, mert gyorsan lett írva, kb olvashatatlan. Valószínűleg egyik barátom beszélgetése ez valaki mással, csak mivel valószínű, hogy velem is meg akarta osztani ezt a dolgot, amiről beszéltek, ezért egyszerűbb volt nekem is elküldeni ezt a beszélgetést. A beszélgetésnek kamaszos stílusa van, szóviccek, stb. Az egyikük "jelen" néven chatel, ebből vannak ilyen mondatok, hogy jelen jelenti hogy jelen van. Aztán a kétszemélyes kanapén, amin ülök, oldalra fordulok, és látom, hogy ott van az egyik régi barátom. Azt tudom, hogy nem jöhetett be ide, és az előbb nem volt itt, az is biztos, és csak úgy hirtelen megjelent itt mellettem, de úgy döntök, nem megyek bele a részletekbe, nem keresem az okokat, itt van és kész. Aztán újra belelapozok a füzetbe, és az egyik oldalon, ahol eddig csak szöveg volt, most kép van, és úgy érzem, hogy azok a dolgok, amiket oda írtam, azok képekké alakultak, létrejöttek, kibővültek. Kicsit furcsa, hogy ilyen dolgok megtörténhetnek, de hát most ez van, nincs erőm meg kedvem ahhoz, hogy féljek, vagy elemezzem a dolgokat. A barátomhoz fordulok, és mondom neki, hogy most álmodok, és ő nem igazi, de azért csinálhatunk valamit. Kíváncsi vagyok, milyen lehet a szobán kívüli világ. Felkelünk, és az ablakhoz megyünk, de nem látok ki, mert le van engedve a redőny az ajtó előtt. Elkezdem felhúzni a redőnyt, amit próbálok egyenletesen csinálni, mert kicsit aggódok, nehogy a monoton cselekvés miatt "beragadjak", és felébredjek. Szerencsére sikerül felhúzni a redőnyt, és kimegyünk az erkélyre. Onnan sem látok ki, mert egy szárító kötélen egy nagy barna takaró lóg, eltakarja a kilátást. Azon gondolkodok, hogy hogyan tudnám arrébb mozdítani a takarót onnan, mert messze van. A barátom mondja, hogy ő segít, megcsinálja ha akarom. Mikor visszafordulok, már el van húzva a takaró, ami már nem barna, hanem színes, mintás. Lenézek az erkélyről, és épp az egyik barátom megy arra kerékpárral. Jó lenne lemenni innen az utcára, és mivel nem vagyunk magasan, csak az elsőn, ezért úgy döntök, hogy ugorjunk le. A szobába visszanézek, és látom, hogy egy öreg, batyus cigány nő jön be, nagy batyuval. Vele nincs kedvem találkozni, ezért átmászok az erkély túloldalára, és lejjebb ereszkedek, onnan ugrok le, mert kicsit aggódok, hogy a valóságtól nagyon eltérő, kb lehetetlen dolgoktól felébrednék, ezért egy reális magasságból ugrok le. Földet éréskor a megszokott erőhatásokat érzem, gravitáció is van, és jó idő van, kellemes meleg. A színek mattok, tompák, de élesek. Előttünk egy járda van, majd egy kis füves sáv, és az úttest, ami elég keskeny, csak egy méteres. Átmegyünk a túloldalra, ahol van pár virág. Az egyiket meg is fogom, mert kicsit olyan mintha papírból lenne, fakó bordós-barnás-kékes színe van, érdekes érzékelni a teret, a három dimenziót. Megyünk még pár métert, aztán azon gondolkodok mit lehetne csinálni, mire van idő, aztán felébredek.

Szólj hozzá!

Címkék: álom matt szín tudatos

Rák

2011.02.25. 21:47 Álomvadász

Egy sivatagban vagyok, látom pár kőből készült épület romját. Az egyik épületnek az egyik fala felemelkedik, egy ajtó nyílik rajta, amin bemegyek. Egy fehér köpenyes emberszerű lény, akinek a feje helyén egy nagy barna rák van, meg akar támadni. A sarokba kerülök, ő meg áll előttem. Van egy társam, egy apró, kb 30 centi magas feketés lény, nem tudom mi az, csak tudom, hogy velem van. Ő még az ajtón jön befelé, és segítene nekem, megvédeni magam, de ezen a területen nem lehet mágiát használni, és a levegőben konfettiszerű energiaszilánkok vannak, amik leárnyékolják a teret. Ezért magamat kell megvédenem, úgyhogy az akaratommal egy pajzsot hozok létre, és megvédem magam. A rákfejű abbahagyja a támadást, és elfogadja, hogy ott vagyok, és elkezdi bemutatni a dolgokat. Azt mondja, hogy már több ezer éve itt élnek, mert ez a közösségük működik, meg ők amúgy is földönkívüliek, igazán nincs is miért kijönniük. Valahol, az egyik termükben az épület padlója be van szakadva, szóval akár onnan is bejöhettünk volna, szóval tudják, hogy be lehet hozzájuk jönni, ezért nem is  védik magukat életre-halálra, csak azért mégis.

Szólj hozzá!

Címkék: ufo sivatag rákfej

Szeg

2011.02.18. 22:17 Álomvadász

Egy lakásnak a csukott bejárati ajtaja előtt állunk, a lakáson kívül. Előttem van valaki, és tőle jobbra egy alacsony valaki is van még, de neki nem sok szerepe van. Előttünk fekszik egy ember, vagy valami homokzsákszerű dolog. Előttünk, balra egy széken ül valaki és be akar jönni ebbe a lakásba. Akivel kinn vagyok, nagyon fél, nem akarja beengedni ezt az embert, mert tudja, hogy akkor rettenetes dolgok fognak történni. De tudja, hogy be fog majd jönni, mert előre nem tudunk elmenni, visszafelé meg csak a lakás van, és ha oda megyünk, akkor ki kell nyitnunk, és be fog jönni. Szóval akivel vagyok, az nagyon fél. A széken ülő férfi pedig rám néz, és mondja, hogy a Szív (vagyis én) már beengedte, vagy be szoktam engedni, amikor erre jár, és a társam épp nincs itt, szóval felesleges védekeznie, tudja, hogy ezen túl kell lenni. A férfi, aki a széken ül egyébként látja előre a jövőt, és mondja, hogy a lifttel most nem jön fel senki, még mindig nem jön fel senki, és most egy és tíz közötti személy jön fel. Hárman fel is jönnek, segítenek neki. Bemegyünk a lakásba. Egy csigalépcsőn megyünk fel, én megyek leghátul. Látom, ahogy az előtérben, egy padon egy kb három méteres ember fekszik, aki ugyanúgy néz ki, mint a társam, de nem tudom, hogy élő-e, vagy csak egy báb. Megyünk felfelé, és furcsa fotók vannak a falon, és azon gondolkozok, hogy egy ilyen filmhez nehéz lehet megtalálni a megfelelő helyszínt, és úgy érzem, egy filmben vagyok. A társam mintha Leonardo Dicaprio lenne. Felérünk a lépcsőn, ahol a lépcsővel szemben van két szék. Én leülök az egyikbe, ami a fal mellett van, a másikba pedig a társam, akinek a kezét hozzászögelik a szék karfájához egy-egy szöggel, a kézfejének a tetejéről szögelik. Én nem foglalkozok vele, mert ez egyrészt hozzátartozik a művelethez, másrészt meg a jobb oldalamon van valaki, akit először David Bowienak nézek, de aztán egyre inkább kezd nővé alakulni. Ő egyébként egy átlátszó latex zsákban van, meztelen, és magassarkú van rajta, a magassarkúnál dupla vastag anyaggal, örülök neki, hogy a tervezők az ilyen apró részletekre is gondolnak. Megsimogatom a nő fejét, ő meg kelleti magát, hagyja, hogy nézzem, elkezdünk ismerkedni, de a nő inkább csak féltékennyé akarja tenni a társam, ami sikerül is neki, mert a társam dühös lesz, üvölt, és megpróbálja felemelni a kezét, a szögön keresztül, de az nem lenne jó, mert akkor megszakad a művelet. Az arca véres, és észreveszem, hogy az arcán az egyik száradó vérdarab zavarja, és letisztítom onnan, amitől úgy tűnik, kezd megnyugodni.

3 komment

Címkék: szék latex szög

Kígyó

2011.02.09. 00:20 Álomvadász

Egy szobában vagyok, és egy kígyó próbál megtámadni, megölni. Úgy tudunk védekezni, hogy kicsit előre megyünk az időben, egy fél másodpercnyit, és megnézzük, merre támad, és visszatérve ki tudunk térni előle. Nehéz egyszerre a jelenben és a jövőben is lenni, fárasztó, de megvédjük magunkat.

Szólj hozzá!

Címkék: jövő múlt kígyó

Aszfalt

2011.01.25. 20:29 Álomvadász

Egy másik országban vagyok, és egy földműves emberrel beszélgetek, egy traktor mellett. Dombos helyen vagyunk, és a dombok nagyon meredekek, ezért mondom neki, ohgy ugye azokat a részeket nem munkálják meg? De mondja, hogy azokat is művelik, ami nagyon meredekek, és közben nevet. Aztán mivel egy csoporttal utaztunk ebbe az országba, vagy osztállyal, ezlrt jön egy nő, ő lehet a vezetőnk, mondja, hogy menjek, mert mindjárt indulunk egy másik országba, repülővel. Nekem nincs kedvem velük menni, mert az út 4,5 órás lenne, és fáradt vagyok, ezért mondom, hogy én nem megyek. Azt válaszolja, hogy akkor megbüntet, és nélkülem nem fognak elindulni, és akkor így kibaszok a többiekkel, de nem tud hatni rám, magam miatt nem akarok velük menni. A traktoros ember segít, és így el tudok bújni, nem veszik észre, hogy itt maradtam.

Egy hídon meggyek át, talán villamossal, és elkezdünk belesüllyedni az útba, merülni kezdünk. A mellettem lévő idősebb nő mondja, hogy ne aggódjak, az dővel van egy kis gond, másképp telik, ezért torzulnak a dolgok, a térben örvények keletkeznek. Kilátok a járműből, és velünk szemben van egy sárga daru, ami elkezd szétesni, de azért, mert a rozsda megeszi, és olyan gyorsan fogy el, hogy talán majd földet sem érnek a darabjai. Egyébként nagyon jól néz ki, nagyon kidoglozott, éles, fraktálszerű képekben látom, ahogy szétesik. Kiszállok, és mondják, hogy it most épp filmet forgatnak, szóval amik körülöttem vanank, azok nagyrészt díszletek, de már úgy dolgoznak, hogy nem utómunkáznak, hanem egyből a valóságban megjelenítik a digitális dolgokat, szóval körülöttem digitális díszletek vannak, persze anyagból, de egy kattintással bármit oda tudnak rakni, átalakítani, pl más színt, formát, stb. Mondom a rendezőnek, ha már ennyire van pénz, akkor már mutassanak is rendesen valamit, tegyenek rá bőven, akkor már tényelg adjanak bele mindent. Ő vigyorog, örül a bíztatásnak, és a dolgok egyre részletesebbé is válnak, élesebb lesz minden, egyre több színnel dolgoznak. Aztán látom, ahogy épp aszfaltoznak, és ahogy nézem egy árokban a folyó aszfaltot, hirtelen nem tudom, hogy én mozgok-e vagy az aszfalt, szóval kicsit megcsúszok, de aztán rájövök, hogy az aszfalt mozog, és újra stabil lesz minden.

Szólj hozzá!

Címkék: idő aszfalt rozsda

Vakolat

2011.01.19. 17:46 Álomvadász

Mezítláb vagyok egy állomás épületében, és a lábfejemen van egy barnás folt, és ebben van egy tetoválás, valami fejsze szerű dolog, de alatta is van valami, szóval ez már egy javítás. Amúgy arról beszélgetünk, hogy Hofinak, a humoristának is ugyanez a tetoválása volt, de nem tudom miért ezt rakattam magamra. Kimegyünk az épületből, és a falon is ugyanennek a tetoválásnak a képe van, érdekesnek tűnik ez az együttállás. A falon egyébként színes graffitik vannak még, geometriai formák, stb, nagyon jól néz ki. Valaki odamegy, és a vakolatba kapar bele egy vízszintes vonalat, kb egy méter hosszút. Amikor elkészül vele, akkor veszi észre, hogy ezt függőlegesen kellett volna odarajzolni valami miatt. Ezért ahelyett, hogy húzna egy függőleges vonalat, inkább nagyobb kár okozásával odajelöl, meg odaírja, meg belevési a falba, hogy ezt függőlegesen kell nézni, nyilakat rajzol, szövegeket ír mellé, stb. Na, mondom, eléggé punk megoldás.

Szólj hozzá!

Címkék: graffiti tetoválás

Terminátor

2011.01.11. 18:20 Álomvadász

Otthon vagyok, és a garázs ajtaját csuknám be, belülről, valakivel veszekszek, vagy valami balhé féle van, úgyhogy becsukom a garázsajtót, és mennék ki a garázsból, de az ajtóban egy kigyúrt orosz faszi van, mintha ő lenne a világ legerősebb embere, de leszarom, mert én vagyok a terminátor, ha jól emlékszem, úgy is nézek ki mint swarci, úgyhogy ütni kezdem az orosz fejét, ököllel, de nem sérül, nincsenek látható nyomok, de azért otthagy. Aztán kimegyek, és ott is van valami, másokat küldenek még rám, de egyre zavarosabbá kezd válni minden, felébredek.

A terminátoros téma onnan jöhetett, hogy valakivel chateltem, és azt írta, hogy be back later, amiről én arra asszociáltam, hogy i'll be back, amit a terminátor mond.

Amúgy az álmaimban nagyon ritkák a sérülések, pl hiába lövök, késelek, ütök valakit, nincsenek külsérelmi nyomai.

Szólj hozzá!

Címkék: terminátor

Gólya

2011.01.08. 20:22 Álomvadász

Egy sekély kis tóban állok, a víz talán tíz centi mély lehet, minden nagyon színes, jobbra fák vannak, balra pedig egy kis kunyhó, ami lábakon áll, és egy része a víz felett van. Egy német házaspár áll a kunyhó előterében, ami a víz felett van, és a férfi vasvilláva dobál a vízbe állatokat, krokodilokat és ragadozó halakat. A testük át van szúrva a villával, de amikor a vízbe érnek, nincs semmi bajuk, élnek rendesen, és azon kezdek aggódni, nehogy megtámadjanak. Ezért kimegyek a vízből a partra, ahol a feleség mérges pókokat enged el, amiktől próbálok messze kerülni. Az egyik pók megmarja a nő lábát több helyen, gyufafej méretű lyukak lesznek a combján, kb 8 helyen, és lilás, vöröses, rózsaszínes váladék kezd kifolyni, és kezd is megdagadni, meg elzsibbadni a lába, amit érzek én is, de remélem, hogy azért az nem az én lábam. Aztán a nő bemegy a kunyhóba, és ott meghal, én meg ott vagyok mellette, és épp belép két rendőr, és remélem, hogy nem fogják azt gondolni, miattam történtek ezek a dolgok. Amúgy valami rituális öngyilkosságot követtek el. Felébredek, mert iszonyatosan el van zsibbadva a karom.

Egy panelház kb 5. emeletének az erkélyén vagyok, világos van, minden nagyon színes, és kinyúlok az erkélyről, mert ott van egy cseresznyefa, behúzom az egyik ágát, és szedek róla cseresznyét, de még éretlen, meg a cseresznyék a földre esnek, meg a szomszéd erkélyre is átesnek. Visszafordulok, és az erkély közepén ott van egy gólya, és elég csúnyán néz rám, meg elég nagy helyet foglal el, eléggé szét van terülve a földön, kicsit félek tőle, remélem kienged majd az erkélyről a szobába. Ahogy átugrok felette, vagy mellette elmegyek, valahogy leesik egy zacskó, amiben van egy szendvics, és a földszinten lévő erkélyen lévő kiakasztott virágládának csapódik, és nagyon nagyot csattan. Gondolom, hogy sunyin el kéne menni innen, nem fogják megtudni ki volt, aki kiejtett valamit, de aztán úgy döntök, hogy elvállalom ezt a dolgot, és átmegyek a szomszédba, és mondom, hogy tőlem esett ki az a valami, meg a csresznyék is miatam estek át a szomszédba.

Szólj hozzá!

Címkék: cseresznye pók gólya

Sárkány

2011.01.01. 21:38 Álomvadász

Egy színes szőnyegekkel bevont falú teázóban vagyok az egyik barátommal. Van itt egy kis újságos bódé szerű pult is, ahol pipákat is lehet kölcsönözni. A pult mellett lévő boltíves ajtón bemegyünk egy másik terembe, ami hasonlóan néz ki, vastag szőnyegek vannak a földön meg a falakon. Azon gondolkodunk, hogy jó lenne kölcsönözni egy pipát, de valamiért már csak egy darab van, és az is egy indiánnál van, aki a fal mellett ül. Egymás között beszélgetünk erről, hogy most mi legyen, és az indián kedvesen mondja, hogy szívesen odaadja nekünk, ha kell, bár neki holnap lenne valami dolga, amihez ez majd kéne. Én nem akarom elfogadni a pipát, mert nekünk valamiért egy hónapra kéne, hogy kiismerjük jól a működését, meg mindent, jól tudjuk használni. A pipa egyébként kb 40 centi hosszú, fekete. Aztán megegyezünk, hogy ha akarjuk, akkor tart nekünk egy békepipa-szertartást, az ő saját, indiánok által használt dohányukkal, aminek vannak komolyabb tudatmódosító hatásai. Izgatottak leszünk, meg kíváncsiak, úgyhogy elfogadjuk az ajánlatát. Az épület előtt vagyunk, amiben voltunk, néhány ember mászkál az utcán, az indián meg elém tart egy szürke-fehér apró kockás siltes sapkát, felfordítva, valami van benne. Belenyúlok, de alig érzem, hogy mi van benne, meg mintha vékony növényi indák is lennének benne, mintha kicsit valami bozótba nyúlnék bele. Kiveszem a kezem belőle, egy apró papírdarab van benne, amire mondja az indián, hogy az lsd, és majd egy negyedet vegyek be belőle, és a számban majd a bal oldalra tegyem, mert a jobb oldalra majd a sárkány jön :), és ez majd segít jobban hangulatba kerülni. Lenézek a földre, és egy csomó apró papírdarab van ott, amiket kivertem a kalapból, nyílván mind lsd, úgyhogy elkezdjük felszedni őket a földről, elég sok van belőle, páran megnéznek, amíg szedegetjük, és szerintem tudják, mi az, de őket sem zavarja, meg minket sem. Én akarok először részt venni a szertartáson, és majd utánam jönne haverom. Ez egy kicsit furcsa, mert általában én szoktam akarni, ohgy ne én legyek az első, szóval érdekes érzés. Aztán bemegyek valahova, a számban bal oldalon az lsd, ahogy kérték, és megállok egy polc előtt, ami van két, kb 8 centis sárkány. Az egyik vörös, tűz színe van, a másik pedig zöld, és növényszerűnek tűnik, és azt hiszem, hogy elpusztult, mert hervadtnak tűnik, mint egy növény, de aztán lassan feléled, ahogy a kezembe veszem, és a lábai inkább indáknak tűnnek, olyan, mint amiket a zöldbab vagy az eper növeszt, azok a szőrös vékony nyúlványok. Ahogy fogom a kezemben, elkezdi ezeket a zöld nyúlványokat növeszteni, és az indák növekedésének a sebességéből, stílusából, mintázatából rájövök, hogy ezek az én gondolataim, ilyen a stílusom, a dolgokhoz való hozzáállásom, és hogy valószínű ez lesz az én sárkányom, de aztán inkább úgy érzem, hogy most nem a saját megszokott köreimmel akarok újra találkozni, hanem valami újjal, ezért inkább a vörös sárkányt választom, és a zöldet elengedem, felteszem a polcra. Kicsit aggódok, hogy elkóvályog valahova, leesik a polcról, stb, de valamiért úgy érzem, hogy tud majd vigyázni magára, meg a polcról nem fog elmenni, nyugodtan ott hagyhatom. A vörös sárkányt beveszem a számba, és próbálok neki kényelmes helyet találni a számban, ami mindkettőnknek jó lenne. A jobb oldalon a fogam meg az arcom közötti hellyel próbálkozok, aztán inkább a nyelvem alatti részen fekszik el, remélem nem karmol majd össze, meg nem fullad meg a nyálban. Aztán valamiért mérges leszek, mert a haverom még nincs itt, és mintha nélküle nem kezdenénk el a szertartást, ezért várni kell rá. Ekkor látom, hogy jön valakivel, és mondja, hogy még most menne el zuhanyozni, ami még kb negyven perc, szóval még mérgesebb leszek, mert egyrészt miért nem zuhanyzott eddig, miért húzta az időt, meg ha tudta, hogy ennyi mindent akar még csinálni, akkor miért nem mondta, hogy csináljuk meg nélküle. Szóval már lendítem a lábam, hogy belerúgok, de aztán megállítom a mozdulatot, mert nem akarok összeveszni vele, meg el is szégyellem magam, hogy valakivel képes lennék ilyesmi miatt összeveszni, úgyhogy elfutok, és közben félig nevetve kb tízszer mondom, hogy bocsáss meg, és meg is bocsát, meg ők is nevetnek, és úgy tűnik, mintha nem lenne őszinte ez a dolog, a nevetés miatt, közben meg mégis az. A város közepén találom magam, és abbahagyom a futást. A színek furcsák, sűrűbbek, erőteljesebbek, és nem tudom, hogy hol vagyok, és ekkor jut eszembe, hogy ez az lsd-től lehet, és úgy érzem, hogy ez az előző dühroham is ettől lehetett, és nem figyeltem az lsdre eléggé, és most meg már túl erős, lemaradtam a felvezető részről, és nem tudom, hogy hogyan fogok kikeveredni innen, hogyan jutok haza, vagy valami biztonságos helyre.

Egy kis újításként leírom azokat a dolgokat, amik a valóságban is megtörténtek, és hatással voltak az álomra.

A sárkányszájbavevős dolog onnan jöhetett, hogy a tv-ben volt egy jelenet, ahol egy csaj szájában egy pók mászkált, valami vetélkedős feladat volt.

Amikor a zöld sárkányt a polcra tettem, és tudtam, hogy nem fog onnan elmenni, az ugyanaz az érzés volt, mint amikor este arről beszélgettünk, hogy egy hüllőházban elszabadult egy kígyó, és alig találták meg, és akár könnyen fel is tekeredhetet volna egy csőre, és akkor még nehezebebn találják meg. Szóval egy csőre feltekeredett kígyó érzése, képe, és a sárkánynak a polc szélén való állása ugyanaz volt. A polc egyébként fémből volt, lemezből, és a szélei felfelé voltak hajlítva, és azon a vékony peremen állt a sárkány.

Az lsd felszedése a földről: egyik barátom eltört egy poharat, és ugyanúgy segítettem neki felszedni a szilánkokat.

A barátom megrúgása: a tv-ben volt egy jelenet, valami vetélkedő, ahol nagyon buta, ügyetlen mozdulattal, rúgással próbálta az egyik versenyző a másiakt kibillenteni az egyensúlyából.

Amikor a másik sárkányt választom: eszembe jut valaki, aki azt mondta, hogy próbáljak ki új dolgokat, még akkor is, ha elsőre nem tetszik.

Szólj hozzá!

Címkék: indián pipa lsd sárkány

Mókus

2010.12.26. 11:05 Álomvadász

Egy ősz eleji tájon vagyok, barnás talaj, lehullott levelek. Egy fa alatt vagyok, mellettem egy fonott kosár, valószínűleg abban van az alkohol, amitől a mellettem lévő mókusok berúgtak, és most fetrengenek. Főleg két nagyobb, barna színű mókus van nagyon készen, a hátukon fekszenek, a szemük forog, vonaglanak, és mivel ott guggolok mellettük, biztos, hogy félnek, mivel nagyobb vagyok náluk, veszélyt jelentek, ezért menekülnének, de nem tudnak, csak a hátukon fekve a hátsó lábukal próbálják tovább tolni magukat. Kb 15 kisebb mókus van még ott, ők is isznak, vagy alkohollal itatott diót esznek, vagy csak a földről isszák fel a kiömlött piát, szóval a bevitel módjában nem vagyok biztos. Sajnálom őket, mert mivel most nem tudnak menekülni, ezért halálfélelmük lehet, de azért nyugodt is vagyok, mert nem lesz bajuk, csak sokat ittak, de nem fognak belehalni.

Egy dombos, roncstelep szerű helyen vagyunk, kicsit világvége utáni hangulat van, fémes szürke minden. A távolból jön valaki, akivel nem akarunk találkozni, mert kicsit mutánsnak tűnik, meg idegen, ezért nem tudjuk, mit akar, bízhatunk-e benne? Odaér hozzánk, de nem öljük meg, és ő sem bánt minket, aztán könnyen sikerül lerázni. A mutáns visszamegy oda, ahonann jött, egy föld alatti laborba, kísérleti telepre, vagy cellába, ahol egy nála sokkal nagyobb, kb 3 méter magas, és 2 méter széles, nagydarab, emberszerű lény ül egy kis cellában. Hátulról látom őket, a nagyobbik ruha nélkül ül ott, a hátán sebhelyek, és tetoválások vannak. Egyébként azért tűnnek mutánsnak, mert rajtuk a hús valahogy nem a testük, nem ők maguk, hanem az eszközük, különálló részük. Beszélgetnek, és amin meglepődök, hogy a nagyobbik elég kifinomultan beszél, nem erre számítottam. Amit nem értek, hogy miért nem szabadul ki onnan, a teste elég nagy, erős lenne hozzá. A kisebbnek ad utasításokat, mit szerezzen meg a kórházból. Aztán a kórházban találkozok a kisebbikkel, amint gyűjti össze a dolgait, és nem tudom, hogy segítsek-e neki, vagy próbáljam megállítani?

Szólj hozzá!

Címkék: mókus mutáns

Moha

2010.12.25. 13:01 Álomvadász

Minden barna árnyalatú, és egy vonattal akarunk felmenni egy nagyon meredek emelkedőn. A szerelvény nagyon hosszú, és ahogy megyünk felfelé, kiállok valahova, és nézem a kocsikat. Érzem, hogy nem fogunk tudni felmenni, és jön az az érzés, ami akkor szokott jönni, amikor ugyanígy csúszok le lépcsőkről, dombról,stb. Szóval van egy kis pánik, de sikerül jól vissazengedni a vonatot a domb aljára, és másodszorra már sikerül felmennünk.

A Balatonnál vagyunk, ott, ahol nyáron is voltam, de most a partnál kb 20 méter szélesen be van fagyva a víz. Mászkálok rajta egy kicsit, de nem bízok benne, hogy elég vastag a jég, meg furcsa, hogy 20 méterre már hullámzik a víz, és ha ott hullámzik, akkor itt se lehet sokkal hidegebb, tehát a jég sem lehet vastag, ezért inkább lemegyek róla.

Egy vízesés felett van egy belógő, fából épült terasz, ahol elég sok moha van, nagyon friss, élénkzöld színe van, és az az álombéli szín-aura van körülötte, amit csak álmokban szoktam látni. Egy dél-amerikai sámán ül ott egy hintaszékben, és ott van körülötte a fia is. A volt főnökömről kezdünk el beszélni, aki jó ember, csak sokan kihasználják a jóindulatát. Arról kezd el beszélni, hogy az emberek attól öregednek meg, hogy kifelé adnak dolgokat, de ha vissza nem kapnak eleget, akkor elfogy az energiájuk, és megöregednek, meghalnak, szóval az válik teljessé, akinél a kiáramlás körforgássá tud alakulni, és a sámánban érzem ezt a teljességet. Az álomban ez a jelenet sokkal mélyebb jelentésű, súlyú volt, de talán ez volt a lényege. Aztán még egy nővel kezdek el beszélgetni, angolul, de valahogy nem értjük meg egymást, nem tudom, mit akar, meg hogy én akarok-e mondani neki valamit, vagy ő nekem.

Szólj hozzá!

Címkék: vonat vízesés

Panel

2010.12.21. 23:47 Álomvadász

Egy tíz emeletes panelház legfelső emeletének előterében vagyok. A lépcsőházban körben mennek a lépcsők, én meg középen lenézek a korlátnak támaszkodva, de valamiért tériszonyom van, félek, hogy le fogok esni, vagy lecsúszok oda. Aztán a 11. emeletről, amelyik szint vagy illegálisan van csak építve, vagy egy félig virtuális térben létezik, térkapu jellegű, és titkos, nem kéne, hogy más is tudjon róla, építési engedélyek hiánya, stb miatt, BMX-es fiatalok jönnek le onnan, bicajjal, és továbbmennek, le a lépcsőkön. Egy kisebb biciklin egy csecsemő is jön, teker ő is, én meg megállítom, leveszem a bicajról, talán nem akarom, hogy eltapossák a többiek, vagy csak hogy segítsek neki. Felveszem, mint egy macskát, és kb 10 centiről a földre ejtem óvatosan, mert nincs kedvem nagyobbat hajolni, de mikor már elengedtem, akkor jut eszembe, hogy nehogy baja legyen, meg az eséstől ne kezdjen el sírni, mert ahhoz nincs kedvem. Szerencsére nem sír.

Egy vásárban vagyok, ahol főleg zöldségesek vannak. Dinnyét vennék, valamiért megkívánom. 37 forint kilója minden árusnál, és a dinnyék már előre le vannak mérve, és krétával rá van írva az áruk. Az egyik árusnál jól kinéző dinnyék vannak, ezért odamegyek, de mire odaérek, már nem látom őket, csak más zöldségeket, szóval összezavarodok, és felébredek.

Szólj hozzá!

Címkék: csecsemő dinnye bmx

Tipi

2010.12.13. 23:28 Álomvadász

Egy indián tipiben ülök, benn is emberek vannak, körben ülnek, de a mellettem lévő pár hely üres, az ott lévő embereket a vezető, vagy főnök kivitte valahova, és megalázó dolgokat csináltat velük, szóval a vezér gonosz. A gonosz vezető körbenéz, és tudom, hogy én leszek a következő, akit ki akar majd vinni, és tényleg engem próbálna, felém jön, de én nem akarok ebben részt venni, ezért kimegyek. Ő utánam jön, felé fordulok, és egymással szembenézünk. Feketében és vörösben úszik a táj, és érzem, ahogy a félelemtől a tér sűrűsödni kezd, kásássá válik, és a félelem örvénylik körülöttem. Mondom neki, hogy próbálkozhat, de nem fogok megtenni semmit, amit akar, és nem fogok visszamenni, és nem fog tudni így legyőzni, és ezt nem félelemből mondom, nyugodtan elhiheti, hogy nem hazudok. Ha akarja, elmondhatom azokat az álmaimat, amikben ugyanígy próbálkoztak, de nem sikerült nekik. Belátja, hogy nem tehet semmit, és engem sem érdekel ez a dolog, úgyhogy továbbmegyek. Még valami romszerű kőrakáson állunk, ott próbál megfélemlíteni, talán valamit dobál felém, de hatástalanul.

Szólj hozzá!

Tesi

2010.12.12. 23:47 Álomvadász

Egy kis falu buszmegállójában állunk páran, haverokkal, meg van itt egy csaj is, rövid barna hajú, kicsit fiús, de azért bejön, de ő nem hozzánk tartozik, meg épp el is kell mennie, edzésre, az egyik házba, úgyhogy mi is elindulunk. Egy tesitanár jellegű férfivel találkozunk, fehér, de koszos atléta trikó van rajta, meg szabadidő nadrág, de nagyon ideges, nagyon agresszívnak tűnik. Vele megyünk fel egy épületben, a lépcsőn, talán edzésünk lenne, de egyre negatívabb érzelmek kezdenek megjelenni, egyre inkább úgy érzem, hogy valamire kényszeríteni akar majd minket, vagy mintha börtönbe mennénk. A lépcsőház, ahol megyünk felfelé, olyan kiépítésű, hogy körben mennek a lépcsők, és középen marad egy négyzet alakú tér, ahol le lehet nézni a földszintig, szóval egy szokásos kialakítású lépcsőház. Ennek a középső térnek a közepén egy vezetéken lóg le egy izzó, ami világít. A tesitanár valamiért kiáll a lépcső szélén lévő korlát tetejére, és megfogja ezt a vezetéket, de úgy, hogy szinte vízszintesen fekszik, és a vezetékbe kapaszkodik, de elég veszélyesen, ha megcsúszik, akkor leesik, vagy ha a vezeték elszakad, akkor is. Bal kézzel fogja a vezetéket, a jobb kezében meg egy késsel elvágja az áram alatt lévő vezetéket, így akarja kicserélni az izzót talán. Nagyon nyomasztó a helyzet, egyre inkább úgy érzem, hogy itt rabok leszünk majd, ezért úgy döntök, hogy bármi lesz, én elmegyek innen. A velem lévő haverom közül ketten tovább mennek felfelé, maradnak, én pedig egyikükkel elindulok lefelé. Attól félek, hogy a tesitanár elér majd a késsel, főleg úgy, hogy áram alatt van, szikrázik is a kés, meg a kábel vége, ezért a fal mellett, guggolva menekülünk el. Kinn a szabadban még utólér engem, vagyis közel ér, néhány méterre tőlem, és kövekkel dobál, próbál eltalálni, de vannak oszlopok, úgyhogycsak lazán beállok mögéjük, és nem tud eltalálni, kicsit bosszantom, és el is megy, otthagy.

Egy szoba méretű szigeten vagyok valahol valami nagy víz közepén, valami magas rangú katonai akármi vagyok, díszes ruhában, valami politikus van ott, meg egy mérnők, meg egy pap, meg egy tv. A pap mondja, hogy kapcsoljak az egyik csatornára a tv-n. Valami hírműsort akarna nézni, én meg kapcsolok párat, de eszembe jut, mivel pap kért meg, ezért keresek neki valami pornót, kíváncsi vagyok, mit reagál majd, de sajnos nem találok. Az általa kért csatornát sem találom meg, de mondják, hogy mindegy, anélkül is át tudják adni, be tudják vezetni az új autó modelljét, amit kifeljesztettek. Videót látok egy autóról, ami a sivatagban, a laza homokban megy, de a hátsó kerekei néha lánctalppá alakulnak, vagy a kerekei ellipszis alakúvá válnak, hogy ne süllyedjen el, vagy hátrafelé, vagy oldalra tolódnak ki a kerekek, több méteres acélrudakon. Amúgy sem éredekelnek az autók, meg ennek sem sok értelmét látom, minek így megvariálni a dolgokat, ki fogja ezt megvenni.

Szólj hozzá!

Címkék: pornó autó pap tesi

Fény

2010.12.09. 17:08 Álomvadász

Ez kb nyolc éve történt.

A szüleimmel meg a húgommal állunk valahol, és mondja egy hang, hogy most egy pár perces utazásra viszlek titeket. Kérdezi, hova menjünk? Én nem szeretek utazni, meg fáradt is vagyok ehhez, nem is hiszek neki. Húgom mondja, hogy a múltba menjünk vissza. Pár ezer évet visszamegyünk az időben, úgy tűnik, mégsem hazudott. Mintha víz alatt lennék, és alattam egy hatalmas kőtábla van, faragásokkal, egy darabból van, és ezt repülőgépek leszállására használták, kifutópálya volt egy régi kultúrában. Találok egy jó nagy, alma méretű drágakövet, vagy valami hasonló dolgot, de tudom hogy innen amúgy sem vihetjük el, mert ez egy múzeum szerű terület, kultúrális akármi. Lassan kezdek felébredni, és vicces, mennyire igaza volt a "vezetőnek", tényleg pár percre mentük el, és tényleg utazás volt. Mivel nappal van, csak egy órát aludtam, ezért világos van, és a falon egy kb egy négyzetméteres területen figyelem, ahogy a napfény a falhoz ér, és onnan a sugarak a falból egy méterre "kipattannak", látszanak a fénysugarak. Gondolom, hogy még félig alszok, és azért van ez a hatás, és ha teljesen felébredek, akkor majd eltűnik. Próbálom ezért visszatartani magam a teljes felébredéstől, de végül teljesen visszatérek, viszont a fény még azaon a részen ugyanúgy viselkedik. Még percekig nézem ezután, ahogy lassan egyre rövidülnek a kipattanó sugarak, és végül már csak szokásosan jelennek meg a falon.

Szólj hozzá!

Címkék: fény

Zombi

2010.12.08. 16:29 Álomvadász

Egy lövöldözős számítógépes játékban vagyunk, rendesen, fizikailag, talán hárman, de egyikünk, akinek a játékát nézzük, csal, kódokkal játszi, ezért csak a pálya elején egyet lő, és minden ellenség elpusztul, és már megyünk is a következő szintre. Nézőből egyre inkább résztvevővé válunk, már érzem, hogy ez nem csak játék, valóban bajunk eshetne. Nekünk nincsenek fegyvereink, csak annak a srácnak, akit nézni kezdtünk, ezért kicsit félni kezdek. Az ellenségek egyébként élőhalottak, de nem emberi alakúak, hanem egy részük olyasmi, mint a csontkukacok, nyálkás burok is van rajtuk, de nagyok, kb mint egy póniló. A csaló srác nem öl meg minden ellenséget, hanem csak úgy továbbmegy a következő szintre, mi meg itt maradunk. Próbálunk észrvetétlenek maradni, de mégis észrevesznek ezek a lények. Menekülünk, aztán már csak egyedül menekülök, valami épületbe, magam után becsukom az ajtót, és szekrényekre mászok fel, vagy nagyobb lépcsőkön át, próbálok feljebb jutni, de a becsukott ajtó alatt egy görény, vagy valami kis testű, hosszú farkú állat befér, és utánam fut, olyan, mintha támadni akarna, én meg elkapom, és kitekerem a nyakát, és ledobom. Ahogy ledobom, nézek utána, és azt látom, hogy az is zombivá változik, a zuhanó élettelen test megmozdul, és tudom, hogy újra meg fog támadni, én meg elbasztam, mert nem kellett volna megölni.

Szólj hozzá!

Címkék: zombi

Heg

2010.11.06. 08:49 Álomvadász

Éppen elkezdenek műteni valami miatt, egy asztalon fekszek, a hasam fel van nyitva, de nem érzek fájdalmat, meg természetes az egész. A műtősök egyébként egy nagy fehér kutya, meg talán egy madár. Kicsit kevesen vannak, ezért kicsit segítek nekik, ha már úgyis ott vagyok. Az egyik belemet szorítja össze, és húzza végig az ujját az egyikük, a levegőt kell kiszorítani a bélből, vagy nem szabad, hogy levegő menjen bele, valami ilyesmi, a szakaszok elszorításában segítek nekik. Aztán úgy érzem, hogy hugyoznom kell, ezért kimegyünk wcre, a kutya megy előttem, viszi az infúziós állványt, a madár meg mögöttem jön, és arra gondolok, hogy nem normális dolog, hogy műtét közben valaki kimegy wcre, fertőzések, meg egyéb dolgok miatt, szóval fel is ébredek.

Van az a módszer, amikor a bőrből kinyúznak darabokat, és majd gyógyulás után azek a hegek, minták díszítik majd a testet. Egy néger nő táncol csak úgy a térben, egyszínű, sötét  háttér előtt, és elég széles, kb két centis vágások vannak a testén körbe, olyasmi, mintha, a felsőteste négy darabba lenne vágva. Érdekes, ahogy táncol, mert mintha ez a négy darab egymástól függetlenül mozogna, mintha tényleg darabokból lenne. Valami rituális dolognak érzem ezt az egészet, valami célja van ezzel, nem csak magáért, szórakozásból csinálja. Mivel elég súlyosnak tűnnek a vágások, arra gondolok, hogy talán a törzs, vagy közösség, ahol él, feláldozza valamiért, ő pedig vállalta az áldozat szerepét. A mellbimbói is le vannak vágva, de nem tudom, hogy azok visszanőnek-e, mert ha nem, akkor ez elég nagy áldozatnak tűnik, de az is lehet, hogy ez egy életszakasz lezárása, a termékenység végét jelenti náluk, innentől más női szerepben fog majd élni.

Szólj hozzá!

Címkék: kutya műtét

Szauna

2010.11.02. 19:31 Álomvadász

Egy olyan divatos, ezoterikus körbe kerültem, ami persze csak a pénzre megy rá, viszont hogy valami alapja is legyen, cserébe adtak kb féldeci italt, amit meg is ittam. Elég sokan voltunk ott, és mindenki ivott eből. Éreztem, hogy azért ez átverés, meg alapvetően gonoszak a szervezők, de már nem tudtam elmenekülni, gondoltam azt a pár órát kibírom majd közöttük feltűnés nélkül. Elmentem hugyozni, és a vizeletem először kék színű volt, aztán normális színű, aztán meg vöröses lilás. Ezeket a színárnyalatokat eddig csak álmomban láttam, olyan higanyszerűen csillogó, sűrű anyaghoz tartozó színek. Gondoltam ez az elszíneződés normális lehet, és csak az ital mellékhatása. Aztán éreztem, hogy fizikailag is elkezd hatni, furcsa testérzetem volt, de megnyugtattam magam, hogy nem lesz gond, kezelni tudom majd, nehezebb helyzetben is voltam már, és annyira durva azért biztos nem lesz, mert azért kamu ez az összejövetel, nem az élményekről szól hanem a pénzről. Egy szaunában lett volna a gyűlés, de összezavarodtam, mert nem hoztam oda való ruhát, és nem tudtam egyáltalán hol vagyok, meg mit keresek itt, úgyhogy felébredtem.

Szólj hozzá!