Álmok

Egy lövöldözős számítógépes játékban vagyunk, rendesen, fizikailag, talán hárman, de egyikünk, akinek a játékát nézzük, csal, kódokkal játszi, ezért csak a pálya elején egyet lő, és minden ellenség elpusztul, és már megyünk is a következő szintre. Nézőből egyre inkább résztvevővé válunk, már érzem, hogy ez nem csak játék, valóban bajunk eshetne. Nekünk nincsenek fegyvereink, csak annak a srácnak, akit nézni kezdtünk, ezért kicsit félni kezdek. Az ellenségek egyébként élőhalottak, de nem emberi alakúak, hanem egy részük olyasmi, mint a csontkukacok, nyálkás burok is van rajtuk, de nagyok, kb mint egy póniló. A csaló srác nem öl meg minden ellenséget, hanem csak úgy továbbmegy a következő szintre, mi meg itt maradunk. Próbálunk észrvetétlenek maradni, de mégis észrevesznek ezek a lények. Menekülünk, aztán már csak egyedül menekülök, valami épületbe, magam után becsukom az ajtót, és szekrényekre mászok fel, vagy nagyobb lépcsőkön át, próbálok feljebb jutni, de a becsukott ajtó alatt egy görény, vagy valami kis testű, hosszú farkú állat befér, és utánam fut, olyan, mintha támadni akarna, én meg elkapom, és kitekerem a nyakát, és ledobom. Ahogy ledobom, nézek utána, és azt látom, hogy az is zombivá változik, a zuhanó élettelen test megmozdul, és tudom, hogy újra meg fog támadni, én meg elbasztam, mert nem kellett volna megölni.